Mama szilvafái roskadásig voltak szilvával, így ki is használtuk a lehetőséget. Igazi csapat munka eredménye lett a lekvár, mert volt segítség szedéshez és magozáshoz is. :D 

    Fontos: Ez a szilva nagyon lédús, ezért működött így az elkészítése. 

Hozzávalók:

    Az a helyzet, hogy mennyiségeket nem tudok írni. Nem mindegy mennyire érett a szilva, milyen fajta, stb. Annyi mindentől függ az, hogy mennyi cukrot tegyünk hozzá, ha egyáltalán szeretnénk tenni. 

    Őszintén megvallva mosás, magozás után én meg sem mértem a gyümölcs tömegét és a később hozzáadott cukorét sem. Egy biztos, nagyon kevés cukorra volt szükség hozzá.

• szilva
• cukor
• steril üvegek :D

Elkészítés:

   Ugyanazt, az eljárást alkalmaztam, mint a sárgabaracklekváromnál.

     A gyümölcsöt alaposan megmosom, kimagozom, majd lecukrozom 1-2 marék cukorral, ezután állni hagyom pár óráig. Ha levet eresztett, leszűröm. Maga a leve behűtve, esetleg pici fahéjjal ízesítve mennyei hűsítő ital. Egy dologra azért nem árt figyelni, ne igyunk belőle túl sokat egyszerre. ;) 

     Ha leszűrtem, a gyümölcshúst beleteszem a fazékba, botmixerrel leturmixolom. Közepes fokozaton, folyamatos kevergetés mellett főzöm. Ha már fől egy ideje, megszoktam kóstolni, hogy kell-e bele még cukor. Inkább keveset tegyünk egyszerre, pótolni mindig könnyebb. Nem szeretem ha a cukor már szinte elnyomja a gyümölcs ízét. Addig főzzük míg számunkra kellő állagúnak nem ítéljük. Végezzünk sűrűségpróbát. 

    Mosogatógépben elmosom az üvegeket, a kupakokat forrásban lévő vízbe teszem míg a forró lekvárral megtöltöm az üvegeket, majd a kupakokat kivéve jól rácsavarom. A pulton pihentetem őket kupakra fordítva 15-20 percig. Majd száraz dunsztot alkalmazva, vastag takaróba bugyolálva hagyom kihűlni 2-3 nap alatt. 

   Természetesen, ha nincs mosogatógépünk, akkor is szuper jól lehet sterilizálni. Ez esetben jó alaposan elmossuk az üvegeket és kupakokat. Lehetőleg tiszta szivaccsal, amit eddig másra nem használtunk.(Tuti, ami tuti.) Majd egy fazékba tesszük, amit vízzel megtöltünk és elkezdünk melegíteni, ezáltal "kifőzött", csírátlanított üvegekbe töltjük a forró lekvárt. 

    Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem. 

    Balatoni nyaralásunk alkalmával született meg a recept. Dinnye mellé bekerült a kosárba egy kis banán is és mivel a dinnye mennyei volt, így a banán csak kallódott napokig. Palacsinta készítés előtt jött az ötlet, hogy menjen a tésztába, nehogy megromoljon. 

    Ebből az adagból kb. 12 db mini, vastag palacsinta lesz.

Hozzávalók:

• 3 evőkanál liszt 
• 2 db tojás
• 1 banán
• 1 dl tej 
• pici só
• pici olvasztott vaj, vagy olaj 

Elkészítés:

    A banánt villával összetörjük, hozzáütünk két tojást, majd hozzáadunk egy pici sót és a tejet. Az egészet egy habverővel összedolgozzuk, majd kanalanként hozzáadjuk a lisztet és csomómentesre kavarjuk. Felforrósított serpenyőbe 2-3 evőkanállal teszünk a masszából, ezután pár perc alatt mindkét oldalát készre sütjük.

    Mi házi szilvalekvárral fogyasztottuk, de variálható minden finomsággal. :) 

 Tipp:

    A tésztába tehetünk egy kis fahéjat is, mert nagyon passzol a banánhoz. :) 

    Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem.

     Vidéki lányként az volt a megszokott, hogy ha mamáéknál bemegyünk a spejzbe, tele vannak a polcok befőttekkel, lekvárokkal, savanyúságokkal. Már nem csak a mamák polcait "lopkodjuk" egy-egy házi finomságért, hanem általunk készítettekkel töltjük meg a mi polcainkat. 

     Ugyan a módszereink eltérnek, a lényeg ugyanaz, finomságokkal elhalmozni a családot. :) Én nem használok semmilyen zselésítő, sűrűsítő anyagot és tartósítószert sem. Így sem lesz sokkal hosszadalmasabb a folyamat, de mégis mentes lesz mindenféle felesleges "dologtól". 

Hozzávalók:

     Őszintén megvallva én nem szoktam méricskélni, én kóstolok. :) Szerintem nincs kőbevésett szabály, hisz nem egyforma az ízlésünk és a barackok érettségétől is függ, hogy mennyi cukrot kell hozzátenni. 

Ha mégis számszerűsíteni kellene, akkor azt mondanám, hogy:

• 1 kg sárgabarack
• 300-400 g cukor (+ 1-2 marék)
  

Elkészítés:

     Fontos, hogy csak ép, sérülésmentes barackot főzzünk be lekvárnak, különben könnyen megromlik. Az alaposan megmosott, kimagozott barackot feldarabolom és egy fazékba teszem. Ezek után megszóróm pár marék cukorral, majd jól átkavarom, állni hagyom 1-2 órát. Hűtőben akár egy éjszakát is állhat. Levet fog ereszteni, amit leszedek róla. Felesleges lenne elfőzni a finom baracklevet. Gyorsabb is így és a leve is hasznosítva van.

     Ezután botmixerrel összeturmixolom az egészet, ilyenkor adom hozzá a kilónként kb. 300-400 g cukrot, amit közben, ha szükségét érezzük még pótolhatjuk nyugodtan. Sűrűsödésig közepes fokozaton, kavargatva főzöm. 

  Sűrűség próba: Tányérra tegyünk ki egy kevés lekvárt, majd azt mozgatva látjuk, hogy mennyire folyós. 

     Ha már majdnem elérte a számunka megfelelő állagot, sűrű szövésű szűrőn, vagy passzírozón átpasszírozom. Nem szeretem benne az apró szálakat, így pedig gyorsan mentesíthető tőle a lekvárunk. Ha ezt elvégeztem, kicsit még tovább főzöm.

     Sterilizált üvegekbe töltöm a forró lekvárt. A kupakokat forrásban lévő vízbe dobom még egy utolsó sterilizálásra és erősen rácsavarom az üvegekre. A megtöltött üvegeket lefordítva a pulton hagyom 15-20 percre, majd száraz dunsztba teszem. Így hagyom 24-48 órát, ameddig a lekvárok ki nem hűlnek. Majd címkézés, esetleg díszítés után már mehetnek is a polcra. 

 Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem. 

A világ legegyszerűbb receptje. Amennyi tojás, annyiszor 100 g liszt. Persze ez nem feltétlen kőbe vésett szabály. A tojások mérete is eltér, a liszt minősége is változó, nem mindig ugyanannyit vesz fel. Én a Szabó malom lisztjeit használom, gyúrt tésztához finomlisztet (BL 55). Ugyanígy, ezzel az aránnyal készítem a többi tészta alapját is (spagetti, lasagne, szélesmetélt, stb.).

Hozzávalók:

• 300 g BL 55 liszt
  
• 3 egész tojás
• só

Elkészítés:

A lisztet átszitáljuk egy tálba, majd elkeverjük benne a sót. Ezután készítünk egy mélyedést a liszt közepébe, ide öntjük a külön pohárba egyesével feltört tojásokat. Következik a gyúrás. Mikor már nagyjából összeállt a tésztánk, tegyük ki lisztezett deszkára és itt folytassuk addig, még a felülete egyenletes, sima nem lesz. A meggyúrt tésztából cipót formázunk és letakarva, vagy becsomagolva pihentetjük fél órát.

Több módszerrel is készíthetünk tarhonyát:

• Lereszelhetjük a reszelő nagyobb lyukú részén.
  
• Készíthetünk olyat is, ami hasonlít kinézetre a bolti gépi tarhonyára. A nagy tésztából levágunk egy kisebb darabot,majd ebből csipegetünk picike darabkákat. Készítsünk elő egy lisztezett tálcát, na meg egy jó filmet és már csipkedhetjük is. :) Időnként mozgassuk át. 
  
• Elkészíthetjük aprítógépben is. Szintén levágunk egy kisebb darabot, beletesszük az aprítóba és pár perc alatt kész is a tarhonya. Figyeljünk oda, mert elég hamar apró morzsa lehet belőle.
  

Fontos, mindig csak annyit vegyünk ki, amivel hamar végzünk, a többi legyen letakarva, mert hamar kiszárad a felszíne. Legpraktikusabb nejlonzacskóban pihentetni. Lisztezett tálcára, terítőre terítsük szét és szárítsuk pár napig.

Világbajnok pörkölthöz, paprikás krumplihoz (ehhez a reszelt verziót használom). A bolti ennek nyomában sem érhet. Az elkészítése abszolút nem bonyolult, nem is túl hosszadalmas. (Különösen, ha a csipkedett verziót választjuk, mert egy izgalmas film alatt nagyon hamar el tud készülni. ;) )

Tippek:

• Ha teheted, használj házi/megbízható helyről származó tojást. Kerüld a ketreces tartású tyúktól származót.
• A tojásokat mindig egyesével egy pohárba törjük fel, nehogy romlott legyen.
• A liszt minősége is nagyon fontos, keress olyan malmot, ahol nem kevernek hozzá adalékanyagot.
• A liszt mennyisége nem kőbe vésett szabály, előfordulhat, hogy adott tojás mennyiséghez több, vagy kevesebb kell. Szitáljunk át pl. első körben csak 250 g-ot és meglátod kell-e pótolni.
• Ne siettessük a dolgokat, nem olyan gyorsan áll össze a gyúrt tészta, mint mondjuk egy kelt tészta. Türelem, megéri. :) 
• Ha túl keménynek ítéljük a tésztát gyúrás közben, ne aggódjunk, pihentetés után puhább lesz. Tarhonyánál a keményebbel dolgozni sokkal jobb, könnyebben reszelhető.
• Pihentessük, ne siessünk, különösen akkor ne, ha nyújtani szeretnénk. A 30 perces pihentetés alatt a liszt szemcsék magukba szívják a vizet, ezáltal sokkal könnyebben formázható lesz. 
  

Jó munkát hozzá! :) 

Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem.  

Hozzávalók:

• 500 g liszt
• 3 csapott evőkanál cukor
• 1 csipet só
• 2 db tojás
• 3 dl víz

• 500 g tisztított háj
• 2 evőkanál ecet
• 250 g liszt

Elkészítés:

Első lépésként összegyúrjuk a hártyától megtisztított, ledarált hájat a liszttel (250 g) és az ecettel, majd félretesszük.

Következő a rétestészta elkészítése. A lisztben elkeverjük a cukrot és a sót, majd hozzáadjuk a vizet és a tojásokat.  Ha jól kidolgoztuk, akkor letakarva pihentetjük 30 percet. A tészta felszínén apró hólyagok jelennek meg.

A pihentetési idő letelte után kinyújtjuk a tésztát és megkenjük a háj negyed részével. Ezután jön a hajtogatás. Először a tészta hozzánk közelebb eső oldalát megfogva a harmadát középre hajtjuk, majd a tőlünk távolabb esővel is ugyanígy teszünk, ezután a jobb oldalát felhajtjuk, a bal oldalát az egész alá. Így pihentetjük letakarva újabb 30 percig a hűtőben. Ha letelt az idő, ismét kinyújtjuk, megkenjük, hajtogatjuk, pihentetjük. Ezt ismételjük addig, még a háj el nem fogy.

Az utolsó pihentetés után kinyújtjuk vékonyra. Tetszés szerinti négyzetekre, téglalapokra vágjuk a tésztát, megtöltjük kedvenc sűrű házi lekvárunkkal és összehajtjuk.  Innentől lehet variálni, ránk van bízva mivel töltjük meg és hogyan hajtjuk össze. Én háromszögre szeretem hajtani. Négyzeteket vágok, a felébe teszek egy kiskanál lekvárt és átlósan a ráhajtom a felső részt. Nem kell összenyomogatni, hisz a hájas tészta akkor szép, ha levelesen kinyílik, mint egy könyv. 

180 fokon előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Ha kihűlt, porcukorral megszórjuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem. 

Hozzávalók:

• 80-100 virág
• 10 kg cukor
• 10 l víz
• 6-7 citrom leve
• 1 teáskanál nátrium-benzoát

Elkészítés:

Fontos, hogy ne autóút mellől szedjük a virágot‼️ Próbáljunk meg minél szebbeket, egészségesebbeket szedni. Figyeljünk, hogy ne legyen levéltetű rajta. Ne mossuk meg, hisz akkor pont a számunkra hasznos virágportól szabadulnánk meg. 

Karamellizáljunk a 10 kg cukorból 0,5-1 kg-ot, attól függően mennyire szeretnénk sötét színű szörpöt kapni. Ha ez kész, öntsük fel 1 l vízzel és addig forraljuk, ameddig fel nem olvad. (Ez a folyamat akár el is hagyható.) A fennmaradó mennyiségű cukorból és vízből szirupot fűzünk. Ha ez felforrt, a két szirupot összeöntjük és kicsit forraljuk még. Ha kihűlt, beletesszük a kifacsart citromok levét  és a nátrium-benzoátot. Aki szereti, tehet bele nyugodtan citromkarikát is, de fontos, hogy kezeletlen héjú legyen. Ugyan ellenemre vall a tartósítószer használata is, igyekszem kerülni, de a bodzaszörpnél még nem mertem elhagyni. Ha ezeket a hozzávalókat jól elkavartuk a szirupban, jöhet bele a virág. Pár napig hűvös helyen letakarva állni hagyjuk és naponta egyszer megkavarjuk. Ha kész, a tetejéről leszedjük a virágokat, szűrön keresztül sterilizált üvegekbe töltjük.

Azért szeretem ilyen cukor-víz aránnyal készíteni, mert így nem a vizet tároljuk a polcon. Szerintem nagyon könnyű elkészíteni, nem sok macera van vele. Sok sikert hozzá!

Ha tetszett a bejegyzés kövesd a blogot és kövess Instagramon is, hogy ne maradj le az új tartalmakról sem.